Második hét

Könyvtár vagy könyvvásárlás?

Szeretek könyvet vásárolni, de ez nagyon ritkán kapcsolódik a tanulmányaimhoz. Tanév közben hétről hétre valami kötelező mögött ülök, hát ilyen ez a bölcsészkar. A kötelezőket először általában könyvtárból próbálom levadászni. Ha nem járok sikerrel, akkor kellően megijedek, hiszen jövő hétre kell, akkor végigszaladok a Múzeum körúton az antikváriumokon, ha itt sem járok sikerrel, akkor eszembe szokott jutni, hogy internet is van a világon, ha az interneten nem találom magyarul, akkor rákeresek angolul, ha angolul sem, akkor oroszul, mert végülis általában az orosz irodalom óráimon botlok olyan kötelezőkbe, amiből aztán nem találok szabad könyvtári példányt stb. Szóval ha az internet sem segít ki, akkor elindulok egy könyvesbolt felé. Ha hosszú olvasmány, és oroszul megtalálom, akkor pedig dilemma van, mert nem olvasok én olyan szinten oroszul, hogy egy hét alatt netről Turgenyev.

Ha valami kötelező nagyon feltüzel, akkor viszont egyenesen megyek az antikváriumba/könyvesboltba. De van, hogy azután is, hogy már elolvastam könyvtárból. Megnyugtat az az érzés, hogy bármikor újra levehetem a polcról.

Egyébként viszont ha könyvet veszek, akkor azért veszem, mert érdekel. Ha még kötelező is ennek tetejében, az már csak a pláne. Általában szeretek biztosra menni. Ha valamiről úgy gondolom, hogy érdekel, de nem biztos, hogy tetszeni fog, akkor annak először megnézem az árát. (Egyáltalán, legtöbbször először is megnézem az árát.) Ha nagyon akciós vagy mondjuk ezer forint alatt van, akkor megveszem, ha nem, akkor megpróbálom összeszedni könyvtárból. És ha tetszett, esetleg megveszem utólag. Esetleg. Alapvetően szerintem nem vagyok az a típus, aki könnyen költ bármire könyvre, vannak ezek a többhetes rágódásaim a kérdésekkel, hogy Tényleg el fogom én ezt olvasni? meg Mikor fogom én ezt elolvasni? meg ilyesmi. Alapvetően több könyvet veszek meg, mint amit elolvasok, mindig emlékeztetem magamat a várólistámra, amikor egy újabb példány fölött vacillálok. Sokszor van lelkifurdalásom is. Nagyon szeretek állni a könyvesboltokban, antikváriumokban, könyvtárakban, és bámulni a polcokat, hogy Igen, ezt is el szeretném olvasni meg azt is el szeretném olvasni, aztán hopsz, eltelt egy óra bámészkodással, én meg a bötűt nem olvastam, és akkor kimegyek üres kézzel, mondván, hogy Úgyis ott áll egy halom könyv a polcomon, amit még nem olvastam. Na meg ugye egyébként is ott vannak a kötelezők. Ha valami olcsó, akkor persze nagyobb eséllyel veszem meg mégis.

Vannak persze a kivételek. Ilyen az, ha antikvár találok valami színházas/drámás könyvet. Azokat nem meri az ember otthagyni, mert Jó, most épp nem érek rá elolvasni, de mi van, ha legközelebb már nem lesz ott. Szedtem így már össze egy halom érdekes dolgot, ott várnak a polcomon. Az antikvárium veszélyes hely...

Nagyon szokott frusztrálni, amikor egyszerre több dolgot akarok. Egyszerre egy könyvet szeretek olvasni. Általában úgy szoktak felhalmozódni a vágyak, ha hazahozok valami újabb dolgot. Köszönhetően a sok bámészkodásnak persze. Ilyenkor az lesz az izgalmas, és a régebbről várakozó könyvek háttérbe szorulnak. Úgyhogy azt a taktikát választottam, hogy próbálok nem elcsábulni egy kicsit a régebbi vágyaim mellől, hanem abból olvasni, amit már begyűjtöttem. Nagyon nagyon tud zavarni a választék túlnagysága, és ehhez hozzá kell azt is tennem, hogy lassan olvasok. Igazi könyvfaló utoljára tinédzserként voltam, az egy nap-egy könyv mostanság már nem a tempóm.

E-book vagy könyv?

Az a helyzet, hogy nem az illatáért olvasok egy könyvet, de szeretem, ha kényelmes olvasni, és tud idegesíteni, ha büdös, ha kicsi a sorköz, ha kicsi hozzá a betű is, egyszóval, ha kényelmetlen. Gondolom ezt az e-book mind kiküszöböli. Viszont visszalapozós típus vagyok, aki térben tárolja el, hogy mit hol olvasott korábban a könyvben. A jobbfölül meg balközépenen túl egy könyv vastagsága is segít a tájolásban, hogy az egyötödénél vagy a harmadánál vagy a felénél. Ellentétben az oldalszámok megjegyzésével. Például mindig használok könyvjelzőt is. Na ez a legnagyobb problémám az e-bookkal: egyszerűen eltévedek benne. Ezért nem szeretek gépen olvasni sem, mindig csak görgetsz lefele, aztán hiába van a Ctrl+F, akkor is eltévedek. És nem lehet kis könyvjelzőkkel megjelölni, hogy hol vannak a neked fontos részek, hanem szépen ki kell írogatni magadnak.

Viszont az e-book szerintem csomó szempontból nagyon jó. Ha valaha veszek egyet az azért lesz, hogy

- elérhessek olyan idegen nyelvű könyveket, amiket itthon nem lehet kapni

- ne kelljen sokkilót cipelni, ha hosszabb időre megyek valahova
- környezettudatosság

Hogyan rendszerezem a könyveimet?

Ez nagyon izgi. A könyvespolc nálam egy hibrid műfaj. Alapvetően persze könyvek vannak rajta, de tartok ott egy rakás kottát is meg egy rakás színházas újságot, színházi szórólapot, műsorfüzetet. Amikor nem fértek már a könyvek a meglévő könyvespolcokon, akkor vettünk újat, és akkor láttam neki kitalálni valamilyen használható rendszert, ami sokféle szempontot követ. Megpróbálom megmutatni.

Két könyvespolcnyi helyen tartom azokat a könyveket, amiket aktívabban használok.